Csinos zakóm feszül mellemen és hajamat borzolja a fojtott város bűze. Dagonya áradatban és kutyaaknákba kommandósat játszva gurulok előre hétköznapom harcmezején.
A kátrányfolyót átugorva bekapom a száraz brióst, mint égi mannát. Azt hiszem minden rendben van és csámcsogom gondjaimat jól megrágva. Nagyvonalúan aprót hagyok másokra és rohanok tovább menekülve Magam elől. Ez a fránya benső mindig gyorsabb mint én. A kommandós hadműveletben ő lesz a győztes én meg csak örülök hogy feszül a zakó és lobog a nyakkendő rajtam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése